A fentrol.hu hivatalos blogja.

A képkeret - keretjelek, keretadatok

2017/05/19. - írta: Schmauder Tamás

A digitális fényképezőképek vagy a telefonok képeinél a készítésük körülményei (Exif) a fájlokban, magukban a képekben tárolódnak. A digitális légifelvételek esetében is hasonló a helyzet, tekintsük át, hogyan fejlődött a technológia, amíg erre a fejlettségi szintre jutott.
A korai időkben, mondjuk az első világháború idején még a kamerák nem voltak annyira fejlettek, hogy képesek lettek volna a képpel együtt rögzíteni egyéb információkat. Igaz, hogy ebben az időben még nem is volt akkora az információ éhség, megelégedtek a kép készítésének idejével, helyével, ezeket a filmnegatívra ráírták kézzel.
A II. világháború környékén a kamerák már ráfényképezték a felvételre a kamerába épített óra, libella és számláló kicsinyített képét, feltüntették a használt objektív fókusztávolságát. Leképződtek az úgynevezett keretjeleket, melyek a kép sarkainál, oldalfelezőinél láthatóak és a felvételek fotogrammetriai műszerekben történő felhasználását segítik.
Következő lépcsőfok az volt, amikor a keretadatok egy része már digitális forrásból érkezett, de még analóg módon, a képre fényképeződött rá. Többek között: dátum, idő, GPS koordináta, magasság, rekesznyílás, zársebesség)

Modern, de még filmes légifényképező kamera képkerete (montázs)

Végül már a digitális légifényképező kamerák is, az Exif-hez hasonló módon a képfájlokban magukban tárolják a kiegészítő információkat.


A fentrol.hu oldalon található legtöbb kép abban az időszakban készült, melyre az volt a jellemző, hogy az analóg forrásból származó keretadatok a képkeretre fényképeződtek.

Keretadatok:

Libella
: szelencés libella, mely mutatja, hogy az optikai tengely miként tér el a függőlegestől. Ez a felvételek légiháromszögelésekor nyújtott segítséget, amikor analóg műszerek segítségével igyekeztek rekonstruálni a kamera optikai tengelyének térbeli helyzetét. Ezen az 1980-as repülés során készített felvétel részletekből összeállított animáción látni lehet, hogy a film törzslapján megemlített "változó erejű oldalszél" mit eredményezett, amikor még nem volt giroszkópos stabilizáló berendezés a kamera felfüggesztésben.

1: Animáció egy RC-10 kamerával készült film alapján. 2-3: Ferde és függőleges optikai tengely, utóbbi AFA-TE kamera. 4: II.VH kamera libellája.



Óra
: másodpercmutatóval. Különösebb magyarázatnak itt nincs helye. Munkánkat sokszor segíti, amikor megpróbáljuk kikövetkeztetni kép képkocka földrajzi távolságát az eltelt idő segítségével.

Jelölés nélküli Revue az RC-8-as kamerában, Revue márkájú óra az RC-10-ben, az AFA-TE jelölés nélküli órája és egy Omega az RC-20-asban



Magasságmérő
: barometrikus magasság mérő, nullázását a kifutópályán végezték. Közepére gyakran ráragasztották vagy ráírták a film számát (az alábbi képen a "0-185" felirat a 1980_0185 számú filmre, a "3-100" pedig a 1983_0100 számúra utal).

Különböző magasságmérők, altiméterek



Számláló
, a felvételek egyedi azonosítói - a képszámok - feltüntetése a képeken elengedhetetlen a hatékony munkavégzés szempontjából. A szovjet AFA-TE kamera azonban nem rendelkezett számlálóval, ezeknél így mindig kézzel írták meg a képszámokat (pl: 1965_0367). A Wild kamerákban mechanikus számláló volt, ez néha persze beragadt vagy kettőt ugrott. A számláló körül látható kis maszkoló lemezen szerepelnek az objektív legfontosabb adatai. Az "Ag" az Aviogon objektív típus megnevezés rövidítése, 132 az objektív egyedi sorszáma, 152,30(mm) a fókusztávolság pontos értéke, melyet az objektív időszakos kalibrációja során állapították meg és gravírozták egy új maszkoló lemezbe. Ezek az adatok bizonyos objektíveknél a libellára kerültek (lásd fent a libella animációt).

Wild RC-8, AFA-TE, Wild RC-10 és Wild RC-20 kamerák számlálói


Keretjelek:
A kép sarkainál található keretjeleket egyenként kis lámpák világították meg az expozíció ideje alatt (a keretadatokhoz hasonlóan), képük így került rá a felvételre. Kezdetben az oldalfelezőknél látható jelölések egyszerűen a kép maszkjához tartoztak.

A Wild RC-8 kamera Ag 90 objektívje

Négy optikai és négy mechanikus keretjel az Ag 80 objektívvel készült képen

Később az oldalfelezőkön található mechanikus jelek is optikaivá váltak. A jelek kinézete is változott némiképp, például egyedi azonosítót kaptak a fotogrammetriai munka megkönnyítése érdekében.

Különböző kamerák objektívjeinek keretjelei

Az 1977-ben kiadott L.1. szabályzat (a mérőkamarás légifényképezések megrendelésére, előkészítésére, vizsgálatára és szolgáltatására) A légifelvételek fotográfiai minőségének értékelése c. pontban foglalkozik a témával:

"Valamennyi felvételen meg kell vizsgálni, hogy a keretjelek élesen, jól mérhetően képződtek-e le. Ugyancsak vizsgálni kell a felvételek keret-adatainak (pl. magasságmérő) jól olvasható leképződését is. Keretjel hiány, vagy rosszul leképződött keretadatok esetén a 6.2/6 pont szerinti megbízottak döntenek a légifényképezés esetleges megismétléséről."


Sajnos elég sok filmnél nem olvashatóak a keretadatok. Ennek oka, hogy a keretadatok és keretjelek megvilágításának erősségé, mely állítható ugyan (bár a régebbi kameráknál meglehetősen nehézkesen) nem volt, nem is lehetett minden képkocka esetén optimalizálva a külső fényviszonyokhoz. A felvételek előhívása és szkennelése magától értetődően a kép a földfelszínt ábrázoló részéhez optimalizált. A színes felvételek keretadatainál látható sárgás, vöröses elszíneződés oka a fénykép lényegi tartalmát megvilágító természetes fény és a keretadatokat megvilágító mesterséges fény színhőmérsékletbeli különbségéből adódik.


A felvételt az Ag 90 objektívről Cserkuti György készítette.
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://fentrol.blog.hu/api/trackback/id/tr8112424207

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.