A digitális légifilm archívum létrehozásának első ütemében, a Lechner Tudásközpont filmtárában található összes filmkocka földrajzi elhelyezkedése meghatározásra került.
A légifelvételek nagy mennyisége (közel félmillió kép) és a pontos illesztésekhez szükséges adatok hiánya miatt, a projekt nem terjedt ki a teljes képterületek szabatos georeferálásra, csak a légifelvételek középpontjainak körülbelüli helyzete került meghatározásra. Ez megfelelő a képek beazonosítására, elősegíti tartalmuk felismerését és megkönnyíti a későbbi esetleges mérnöki felhasználásukat.
Kép helyzetének meghatározása repülési vázlatról
A képközéppontok georeferálását két féle képpen végeztük. Az első módszernél a légifilmtárban található repülési terveket, főpontvázlatokat használtuk fel. Ezek nagyméretű (akár 2m hosszú!) áttetsző pauszpapírra rajzolt pontsorok, ahol az egyes pontok a képek középpontjait (főpontok) jelölik. Ezek mellett a vázlatokon csak térképszelvény keretek, jellegzetes térképi elemek (pl. templomtorony, útkereszteződés, vízfolyás) vannak feltüntetve. A főpontvázlatok többsége 1:25.000 méretarányú, de előfordul 1:10.000 és 1:50.000 méretarányú is. A pauszokat sík felületre erősítettük és projektorral rávetítettük az alaptérképet, majd a szükséges transzformációkkal ráillesztettük a vázrajzon lévő szelvénykeretre és térképi jelekre. Ezek után digitalizáltuk a pauszon lévő képközéppontokat. Ez a folyamat látható az alábbi fényképen.
1. Repülési főpontvázlat digitalizálása
A fent leírt módszer előnye, hogy a főpontok digitalizálása gyorsan elvégezhető, a filmeket nem kell kézbe venni hozzá. Hibaforrást jelent, hogy sok esetben az egyes repülési sorokban csak néhány kép középpontját jelölték meg, a közbenső pontokat interpolálni kellett. További pontatlanságot okozott a pauszok kiszáradása miatti torzulás, méretváltozás.
Képközéppontok vizuális azonosítása
A filmtárban sajnos csak az 1969 után készült filmekhez találhatók repülési tervek, ezért a korábban készült felvételekhez ez a módszer nem volt használható. A korábban készült filmeknél manuálisan kellett meghatározni az egyes képek helyzetét. Ez sok esetben igen nehéz, hosszadalmas feladatot jelentett, mivel a film készítésének helyét csak hozzávetőlegesen adták meg, valamely térség, vagy megye megjelölésével. Az alábbi képen látható a feladathoz használt átvilágító asztalok egyike.
2. Kép helyzetének manuális azonosítása
Ez utóbbi eljárás pontosabb eredményt hozott, mint a főpontvázlatok digitalizálása, viszont a hatékonysága csak a harmada volt és fenn állt a filmek sérülésének, szennyeződésének veszélye.
Az alábbi diagramokon látható a két módszer alkalmazásának aránya:
Mivel a fentrol.hu oldalra feltöltött képek többsége 1969-nél korábban készült, ezért nagyobb arányban vannak közöttük olyan képek, melyek főpontjainak helyzetét közvetlenül a filmekről határoztuk meg.
A képek georeferálása
A képközéppontok digitalizálásából előállított adatbázis segítségével lettek meghatározva a fentrol.hu oldalon látható képek középpontjainak földrajzi helyei. A repülési sorokban egymást követő középpontok helyzetéből automatikusan számolt irányvektorok segítségével lettek a megfelelő irányba forgatva az egyes képek. A repülési sorok sok esetben nem egyenes vonalúak, egyes képek jelentősen távol esnek a repülési sor tengelyétől, ezért a képek tájolásaiban előfordulhatnak pontatlanságok. A légifelvételek méretaránya szintén automatikusan lett meghatározva a filmek törzslapján megadott repülési magasság és fókusztávolság hányadosaként. A képek méretarányaiban is előfordulhat pontatlanság. A repülési magasság értéke filmenként van megadva, azonban egy filmen belül az egyes képek repülési magassága jelentősen eltérhet. Előfordulhat olyan, hogy először lerepülték a területet 950-1000 méteres magasságon, majd a végén felemelkedett a gép 2000 méterre és onnan is csinált egy kép sorozatot. Ha a törzslapon feltöltéskor a 2000 méteres magasság volt megadva, akkor az alacsonyabban készült képek nagyobb méretarányban jelennek meg mint az alaptérkép.
A fentrol.hu oldalon a szerkesztés menüpontban lehetősége van a felhasználóknak, hogy a légifotók helyzetét, tájolását és méretarányát pontosítsák.
A georeferáló modul 3 féle szerkesztési módra ad lehetőséget.
1. LINEÁRIS
A georeferáló alapbeállítása ez a mód. A LINEÁRIS feliratú gomb aktív állapotában zöld.
Itt eltolhatjuk, forgathatjuk, nagyíthatjuk vagy kicsinyíthetjük a légifelvételt.
Lehetőség van az oldalaránytartó méretarány változtatásra is, ehhez be kell kapcsolnunk az OLDALARÁNYTARTÁS gombot. Ha a gomb zöld, akkor aktív, az alapbeállítása is ez.
Az eltolási értékeket gépeléssel méterben, a forgatási értékeket fokban, a méretarányt tizedestört alakban adhatjuk meg. A számokat beállíthatjuk a cellák jobb szélén lévő nyilakkal is.
A légifelvételt az egérrel is eltolhatjuk, a sarkokon lévő fogópontokkal forgathatjuk és a képszélek fogópontjaival nyújthatjuk, zsugoríthatjuk.
2. HÁROM PONTOS
Ebben a módban lehetőség van 3 referencia ponttal való transzformációra. Először be kell kapcsolni a HÁROM PONTOS feliratú gombot. Ha zöld, akkor a funkció aktív. A légifelvételen rá kell kattintani az első referencia pontra, ettől a légifelvétel teljesen átlátszó lesz és rákattinthatunk a pont ortofotón (vagy az alaptérképen) lévő megfelelőjére. Majd ezt kell megismételni a második és harmadik referencia ponttal is.
3. PARAMÉTEREK ÁTHOZÁSA
A gombra kattintással lehetőségünk van az aktuális légifelvételt georeferálni a kisebb sorszámú, szomszédos kép transzformációs paramétereivel. Ha a szomszédos képet többször georeferálták, akkor az összesített transzformációs paramétereket hozza át.
Ezt a funkciót a különösen hibás elhelyezkedésű vagy méretarányú képek esetén célszerű alkalmazni.
A 3 féle szerkesztési mód együtt is használható, kombinálható.
A georeferáláshoz segítséget nyújthat az átlátszóság csúszka használata, vagy a SZOMSZÉDOS KÉPEK gomb bekacsolása. Ez a gomb akkor aktív, ha van olyan szomszédos légifelvétel, melyet mi georeferáltunk, vagy már jóváhagyott georeferálással rendelkezik.
A szerkesztésekért kapható pontszámokat, a képek helymeghatározásának bizonytalansága szerint adtuk meg. Azok a légifelvételek, melyek beazonosítása sikertelen volt, fiktív helyre kerültek feltöltésre, georeferálásuk 10 pontot ér. A többi kép feltöltés utáni első georeferálása mind 5 pontot ér. A már georeferált, de még nem teljesen megfelelő helyzetű képek 2 pontért tovább igazíthatók. A fentrol.hu oldal szűrőjében a légifelvételekre georeferáltságuk alapján is lehet kereseni.
A 'végleges' kategóriába tartozók már nem szerkeszthetők tovább, a 'jó' georeferáltságúak 2 pontot, a 'közepes'-ek 5, a 'rossz'-ak 10 pontot érnek.
A georeferált légifelvételeket minden egyes esetben, a fentrol.hu oldal adminja manuálisan ellenőrzi.
Elutasítás
Amennyiben a georeferálás után a kép rosszabbul illeszkedik az ortofotóhoz vagy az alaptérképhez, mint az eredeti helyén, akkor a georeferálás elutasításra kerül, a felhasználó nem kap pontot érte.
Elfogadás-átsorolás
Ha a légifelvétel helyzete javul, de még tovább pontosítható, akkor a képszerkesztés elfogadásra kerül, az új helyén jelenik meg és átsorolódik 2 pontos kategóriába. A felhasználó megkapja az eredeti pontértéket.
Elfogadás-lezárás
Ha a légifelvétel a georeferálás után pontosan illeszkedik a háttérhez, akkor jóváhagyásra kerül, a helyzete lezárul, a kép nem szerkeszthető tovább. A felhasználó megkapja a legutolsó pontértéket.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
anderledani 2019.12.27. 10:47:21