A fentrol.hu hivatalos blogja.

Felbontás – adattartalom

2015/02/06. - írta: Schmauder Tamás

Megjegyzés: a légifelvételek 2015.06.01. óta ingyenesen letölthetők, de addig csak az ún. "80%-os verzió" volt ingyenesen elérhető.

 

Több esetben felmerült, hogy a megvásárolt teljes felbontású verzió nem vagy csak kis mértékben tartalmaz többletinformációt a letölthető ingyenes verzióhoz képest. Ilyen esetek valóban előfordulhatnak, annak járunk most utána, hogy mi lehet ennek az oka.

A légifelvételeket speciális, ún. légifelvétel szkennerrel digitalizáljuk. Ezek a berendezések rendkívül pontosak, alkalmasak egész filmtekercsek automatikus beolvasására is és nagyon drágák. A nagyfokú pontosság biztosítja, hogy a beszkennelt felvételek alkalmasak maradhassanak az ún. fotogrammetriai (a fotón történő mérés tudománya) eljárásban történő feldolgozásra. Ezek a fényképek nem esztétikai céllal, hanem mérnöki felhasználásra készültek.

A felvételek beszkennelésének a célja kettős: archiválni a lehető legjobb minőségben az „adatot”, másrészt a légifelvételeket, mint fényképeket széles körben elérhetővé tenni.

1.  A szkennelési felbontás optimális beállítása esetén elérhető volna, hogy egyfelől minden a képen található információ rögzítésre kerüljön, de az is, hogy ne növeljük feleslegesen a raszterünk felbontását, fájlméretét.
Tételezzük fel, hogy ez az optimális felbontás egy képlettel számítható volna, mely az alábbiak függvénye

  • a légkör páratartalmára vonatkozó adatok,
  • repülési magasság,
  • a fényképezéskor használt objektív optikai felbontóképességét jellemző szám,
  • a nyersanyag minőségére vonatkozó adatok (ezek függhetnek a tárolási hőmérséklettől, páratartalomtól, gyártás óta eltelt időtől),
  • filmkidolgozás minőségét meghatározó mutatók (melyek az előhívásnál használt vegyszer hőmérsékletével, összetételével és a hívási idővel állnának kapcsolatban).

Sajnos azonban nem áll rendelkezésre sem a képlet, sem a fent felsorolt adatok egy része. Esetleg tapasztalati úton még megközelíthetnénk az optimumot, de ez időrabló és szubjektív tevékenység volna. Tehát az optimális felbontásnak búcsút kell intenünk.

2.  A szkennelési felbontás értékéül a 14 mikront választottuk, ez 1814 dpi-nek felel meg. Első sorban azért, mert a filmtárban található felvételek átlagos repülési magassága alacsonynak mondható, 2000 méter alatti (1. ábra). Emellett figyelembe vettük a hazai tapasztalatokat és a nemzetközi gyakorlatot is.

repmag.gif

1. ábra: A FÖMI légifilmtárában található légifelvételek repülési magasságainak mennyiségbeli eloszlása

Az általunk használt két légifilmszkenner a Leica gyár DSW700 típusú készülékei. Ezek működési elve eltér a szokásos, szkennereknél tapasztalhatótól. Ahelyett, hogy egy érzékelősor a kép alatt mozogva (szkennelve) rögzítené az információt, a DSW700 lefényképezi a felvételt. A magas felbontás elérése érdekében ezt nem egy menetben teszi, hanem a beállított felbontás függvényében készít több fényképet, majd ezeket automatikusan összeilleszti. A DSW700-ban található fényképezőnek a légifelvételtől lévő távolságának beállításával konfigurálható pontosan a szkennelési felbontás. A pontos tárgytávolság beállítása meglehetősen hosszadalmas folyamat, nincs arra lehetőség, hogy a szkenner szoftverében egyszerűen átállítsuk azt. A kalibrálás a készülék borításának megbontásával, majd egy többkörös kalibrálási folyamat elvégzésével jár.

Egységes felbontást alkalmazva megtörténhet, hogy egyes esetekben több információt próbálunk beolvasni, mint amennyi ténylegesen a képben van. Sőt extrém esetekben még az is megtörténhet, hogy a felbontásában 80%-ra csökkentett (ingyenes) verzió sem fog kevesebb információt tartalmazni, mint a teljes felbontású felvétel.

3.  Vannak, akik azt mondják, hogy egészen addig, amíg nem érjük el a szkennelés felbontásával az előhívott film szemcseméretét, addig adatot vesztünk. Ezeknek a szemcséknek a mérete kb. 2µm. Ilyen felbontás mellett a fájlok mérete a mostaniaknál 49-szer lenne nagyobb. Viszont a legnagyobb felbontás, melyet a DSW700 az alap objektívjével tud, az 4,5µm, így már „csak” tízszeresére nőnének a szkennelt képek fájlméretei.

Ám még ha rendelkezésünkre is állna ilyen óriási tárhely (600.000 képkocka * 254Mb/képkocka * 10 = 1,5 Petabyte!) ahol a képeket tárolhatnánk, akkor sem volna értelme a 2 (4,5) mikronos szkennelésnek tekintve, hogy léteznének olyan további tényezők, melyek a képen megjelenő információ mennyiséget befolyásolják például:

  • A légkör okozta hibák, melyeket lehet csökkenteni a párás időben történő légifényképezés elkerülésével, de erre nincs mindig lehetőség. Például szorít a határidő vagy egyszerűen a fényképezést adott napon kellett elvégezni, mert az volt a cél, hogy megörökítésre kerüljön az árvíz állapota vagy egy olajfolt a Dunán.
  • Az objektív geometriai felbontó képessége.
  • A film előhívásán is sok múlhat (használt vegyszer hőmérséklete, összetétele, minősége, film szárítási hőmérséklete, ideje).

Összegzésül, aki az ingyenesen elérhető 80%-os verziónál többet szeretne és erre hajlandó is áldozni, az a vásárlás előtt ellenőrizze, hogy a képoldalon látható, nagyítható, teljes felbontású verzió, mutat-e annyival többet, mint az ingyenes, hogy számára megérje.

redcircle2.jpg

2. ábra: Teljes felbontás a böngészőben

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://fentrol.blog.hu/api/trackback/id/tr47139639

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.