A fentrol.hu hivatalos blogja.

Wild RC-8 légifényképező kamera

2018/06/20. - írta: Schmauder Tamás

Wild légifényképező kamera objektívjének összeszerelése

Az első légifelvételt 1858-ben készítette Gaspar-Félix Tournachon (Nadar) egy lehorgonyzott hőlégballonból, 80 méter magasságból. Ötven évvel később, 1909-ben készült az első fényképfelvétel repülőgép fedélzetéről.
Az első világháború során már milliónyi felvétel készült repülőgépekből, felderítési céllal. Heinrich Wild, aki a Zeiss GEO üzletágának megalapítója és vezetője volt, 1921-ben saját vállalatot alapított Heerbrugg-ban. Cége elsősorban földmérő műszerekkel (teodolit, szintező) foglalkozott. Négy évvel később jelentették meg az első légifényképező kamerájukat, a C1-t. Folyamatos fejlesztések során, 1956-ban került piacra az RC-8, mely az első olyan (Wild) légifényképező kamera volt, mely a 9x9" képméretet használta, ami aztán az analóg korszak végéig kvázi ipari szabványként szerepelt világszerte.

Filmtárunkban 1959 és 2009 közt készült légifelvételek találhatóak, ezek mintegy 2/3-a Wild RC-8 típusú kamerával készült.

A kamera főbb részei:
- Felfüggesztő keret
- Kameratest
- Objektív toldat
- Magazin
- Navigációs távcső
- Vezérlő doboz

Kattints és húzd az egeret jobbra/balra vagy föl/le!

Felfüggesztő keret
A felfüggesztő keret a repülőgép törzsének aljába vágott nyílás köré van fixen rögzítve. A nyílást egy takarólemezzel be lehet fedni, ha nem történt fényképezés és a kamera nem volt a keretben. Sőt kifejezetten ellenőrizték felszálláskor, hogy a nyílást takaró lemez a helyén van-e, ha a gépnek nem volt légifényképezési engedélye, illetve volt idő, mikor szigorúan titkos objektum fölé csak lezárt nyílással repülhettek. A felfüggesztő keret belső gyűrűjét, (melyben a kameratest körbeforgatható) X és Y irányban dönteni lehet a kerethez képest. Így van lehetőség az optikai tengelyt közel függőlegessé tenni és az oldalgás (ha a repülő orra nem a haladási irányba néz) hatását kiküszöbölni.

Kameratest
A kameratest a felfüggesztő keretbe illeszkedik, abban körbeforgatható. A közepébe vágott négyzet alakú nyílásba illeszkedik az objektív. A kameratestből kiemelkedik a meghajtómotor, ez biztosítja a mechanikus mozgásokhoz szükséges meghajtást.

Objektív
Nevezik objektívtoldatnak is, mivel itt többről van szó, mint általában, mikor egy objektívről beszélünk. Magába foglalja a lencsetagokat, köztük a zárszerkezetet, a rekeszt és a képsíkot is. Az objektívek (objektívtoldatok) fix fókusztávolsággal rendelkeznek pl: 115mm, 150mm, 210mm.

Objektív (Ag 90)

A zárszerkezet forgólemezes, mely nagy hatásfokkal képes működni, ellenáll a rázkódásnak és széles hőmérsékleti tartományban is helytáll. A zársebességet 1/200 és 1/300 érték közül lehet megválasztani, ehhez 3 rugót kell kicserélni a zárszerkezetben. A rekesznyílást az objektív oldalán található gomb segítségével lehet állítani, f: 5.6 - 16 értékben. A keret, melyre a kép felfekszik, hordozza a mechanikus keretjeleket a kép oldalfelezőinél. Az objektívtoldatban találhatóak még a keretadatokat biztosító műszerek is. A témáról ebben a bejegyzésben volt szó részletesen. Az objektívtest anyaga tömör fém, súlya 34 kg.

Magazin
A kazetta (magazin) borításának alsó felét egy hatalmas takarólemez zárja le, teszi fényzáróvá. Ez addig van a helyén, míg a kazetta nincs a kamerához csatlakoztatva. A kazettatestben található a két orsó, mely durván 60 m nyersanyagot képes tárolni (kb. 235 expozíció). Az említett lemezt eltávolítva láthatóvá válik a síkbafektető lemez (ha a kazettába nincs film fűzve). Ezen számos apró furat található, melyek csatornái egybefutnak és a magazin tetején kerülnek kivezetésre. Ide csatlakoztatandó a vákuumhatást kiváltó tömlő. Ugyanis a filmet az exponálás alatt vákuummal a síkbafektető lemezre szívva lehet annak felületét tökéletesen síkká tenni. Ugyanekkor a síkbafektető lemez felemelkedik és a filmet a képsíkba nyomja.MagazinA kazettán található még az expozíció számláló, a vákuumnyomás kijelző (mmWs: vízoszlop-nyomás, milliméterben, ideálisan 400-600 mm).

Navigációs távcső
A kameratestbe vágott kör keresztmetszetű nyílásba illeszthető a navigációs távcső. A navigációs távcső okulárjának szálkeresztjeiFejrésze 90 fokonként elforgatható. Az elforgatásra akkor lehet szükség, ha a kamera a repülőgépbe nem a szokásos módon (irányban) kerül beszerelésre. A távcső látómezejébe tekintve számozott szálkeresztet láthatunk, valamint egy szelencés libella bevetített képét. A libella képe pirosra vált, amint a kamera készen áll az exponálásra. A különböző szálkeresztek segítségével a légifényképész nem csak navigációs feladataihoz kap segítséget, de
- meggyőződhet a helyes képkivágásról a széles vagy normál látószögű objektívhez tartozó keretvonalak segítségével,
- ellenőrizheti az oldalgás mértékét és a repülési sorok átfedését,
- ellenőrizheti, hogy a soron belüli átfedés a vezérlődobozon beállított értéknek megfelel-e (mozgó spirálvonalak),
- ellenőrizheti, hogy az expozíció a kívánt helyen történik-e.
A szelencés libella bevetített képe a kameratengely függőlegessé tételéhez nyújt segítséget.

 

Vezérlődoboz
A vezérlődobozon keresztül kapja a rendszer a feszültséget és adja tovább a kameratesten lévő motornak.

Vezérlő doboz

A vezérlődobozban is található egy kisebb elektromotor, mely a vezérlődobozon elhelyezett fényképezési ciklus-visszajelző tárcsa forgatásáért felelős. Másik feladata, hogy egy hajlékony tengelyen keresztül forgómozgást vigyen át a navigációs távcsőbe a spirális szálkeresztek mozgatásához. A vezérlődobozon található kapcsolókkal a képek közötti átfedést lehet beállítani. Ehhez egy külön kapcsoló segítségével a használt objektív típusát (normál vagy nagylátószög) is ki kell választani. Üzemmód-választó kapcsoló segítségével beállítható, hogy egy fénykép készüljön, vagy sorozatot szeretnénk, valamint ezzel lehet kikapcsolni a kamerát is.

A kamera működéséhez szükséges mozgást a kameratesten található elektromotor biztosítja és tengelykapcsolo_anim.gifadja át egy tengelykapcsolón keresztül az objektívtoldatnak, majd szintén egy tengelykapcsoló segítségével továbbítódik a forgómozgás a magazinba. Az objektívnek a zárszerkezet felhúzásához, a kazettának pedig a filmtovábbításhoz van erre szüksége. Az ábrán piros vonal jelöli a tengelykapcsoló helyét.

Az elektromos áram és impulzus az elektromágneses zárszerkezet kioldásához, a navigációs távcsövön és az objektívben található (keretjeleket és keretadatokat megvilágító) lámpák működéséhez szükséges áramellátást, impulzus átadást a kamera megfelelő alkotórészein elhelyezett rugós tüske érintkezők biztosítják.

Érdekességképpen, ilyen típusú kamerát is használtak azon a légifényképező repülőn, mely a hetvenes évek végén a Balatonba zuhant. A tragikus eseményről szóló bejegyzést itt lehet elolvasni.

Felhasznált irodalom:
History of Aerial Photography
Dr. Engler Péter - Fotogrammetria 5., Az információszerzés eszközei
Wild RC8 Automatic Film Camera - February 1963 - P2 102 e - Wild Heerbrugg Ltd.

A legelső fotó kivételével a felvételeket Cserkuti György készítette.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://fentrol.blog.hu/api/trackback/id/tr9813869756

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.