A fentrol.hu hivatalos blogja.

A HA-YFA légifényképező repülőgép tragédiája

2016/04/21. - írta: Schmauder Tamás

1977. 030_ok-146_03_cikk.jpgaugusztus 6-án reggel fél nyolc körül az L-410AF (HA-YFA) leendő személyzete megérkezik a budaörsi repülőtérre. A légifényképező repülőgépek felszállási engedélyükre várnak, a két AN-2-es hamarosan meg is kapja azt és fél kilenc tájában felszállnak. Az L-410AF indulása még egy fél órán keresztül bizonytalan a célterületük feletti meteorológiai körülmények miatt.

Lánczi István alezredes eligazítja előbb közvetlen kollégáját Németh Tibor légifényképészt, majd Horváth Kálmán rádióst is, akivel közli a szükséges adatokat (index szám, engedély szám, indulási repülőtér, útvonal töréspontokkal, kirepülési magasság, munkaterület neve (helységnév) a feladat végrehajtásának magassága, az érintett katonai körzetek hívó neve és frekvenciája).

Mikor megtudják, hogy felszállhatnak, a repülőhöz mennek, Horváth József pilóta viszi magával az oxigén maszkját, mivel a fényképezést 5500 méteres magasságból kell végrehajtaniuk. Elvégez néhány tesztet, mindent rendben talál, ám kiderül, hogy az oxigéntartályok nincsenek teljesen tele, Lánczi megnyugtatja a társaságot, hogy nem lesz gond, nem töltenek majd sok időt nagy magasságon. Horváth Kálmán leteszteli a rádiókapcsolat minőségét az irányítással, azt 5/5-nek találja, megkapja a gurulási engedélyt a pálya légnyomás és szél adataival egyetemben. Ezeket visszaismétli, majd közli őket a pilótával is. A gép a 09-es kifutót elhagyva 400 méterre emelkedett jobb iskolakörön, majd a harmadik fordulóról kisorolt és lesüllyedt 300 méterre az Etyeki kirepülés iránymagasságára.

Az L-410AF fedélzetén utazik Horváth József (1930) a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) Repülőgépes Szolgálat pilótája, Horváth Kálmán (1940) a MÉM RSz rádiósa. A térképész szakmát a Magyar Néphadsereg Térképészeti Intézetének két szakembere képviseli Lánczi István (1927) alezredes, a légifényképész alosztály vezetője és a légifényképész Németh Tibor (1945) őrmester személyében. A repülő legénysége a fotótechnikus kivételével ugyanaz, mint az előző napon.

 

Lánczi István navigátor időközben előremászik és elfoglalja munkahelyét az orrkúpban. A plexi orrkúp a Let 410AF sajátossága melynek kifejlesztésében Lánczi is közreműködött, a 410-es ezen változatát AF (Aerofoto) utótaggal jelölik. Az átlátszó orrkúpban elhelyezkedő navigátor rádiós kapcsolaton keresztül segíti a pilótát, hogy az a gépet pontosan a légifényképezendő terület fölé irányíthassa.

Csákvár térségében engedélyt kérnek az emelkedés megkezdésére, de nem sikerül összeköttetést teremteni, az alapengedélynek megfelelően megkezdik emelkedésüket 5000 méter fölé, magasabbról már sikerül kapcsolatot létesíteni az illetékes irányítással, ami visszaigazolja engedélykérésüket. A rádiókapcsolat minősége rossz, 3000 méteres magasság környékén Lánczi megállapítja, hogy az időjárási körülmény nem alkalmas a légifényképezéshez mert erősen felhős (6/8 okta) légtérben haladnak. Emelkedésüket megszakítják, mikor elérik az elsődleges munkaterületüket Lánczi úgy dönt, hogy a másik munkaterület, Várpalota felé veszik útjukat, hátha ott több szerencsével járnak. Ám a körülmények itt is hasonlóak, ezért utasítja a rádióst, hogy kérjen süllyedést Ádándra 300 méteres magasságra. Mikor biztossá válik, hogy ezen a napon nem fotóznak, Német Tibor átül egy másik ülésbe, a gép jobb oldalán, a rádiós mögé. A KÖRÚT fedőnevű irányítási pont (Pápa) engedélyezi az ereszkedést 8-10m/s sebességgel. A terv, hogy Ádánd és Pusztaszabolcs érintésével az R-22-es légifolyosón visszatérnek Budaörsre.
utvaonal_t.gifEnnek engedélyeztetéséhez a körzeti és a központi irányítást is többször hívták, végül, igen rossz vételi körülmények közt megkapták az engedélyt, amit a 430-as hívójelű, Nagykanizsa térségében légifényképező AN-2-es is megerősített.
A BUKTA nevű irányítási pontnak nem sikerült kapcsolatot teremtenie a felé tartó géppel, ezért megkéri a 430-ast, hogy közvetítse üzenetét, mi szerint Ádánd térségében 1500 m magasságig intenzív ejtőernyős tevékenység folyik, ezért kéri, hogy különös figyelemmel hajtsák végre a süllyedésüket. Mikor ezt az információt visszaigazolták BUKTA-nak, a rádiós odahajol a pilóta műszerfalához, leolvassa magasságukat: 300m, valamint látja, hogy függőleges sebességük 0. Ugyanakkor kinéz az ablakon és látja, hogy magasságuk a víz felett csakugyan 300 méter körüli lehet, alattuk vastag a páraréteg mely nem válik el élesen a tiszta légrétegtől. Közben a fedélzeti telefonon a pilóta javaslatát Lánczi hosszasan mérlegeli, majd a rádióssal engedélyezteti, hogy útjukat megszakítva leszállhassanak Balatonkiliti repülőterén. E közben Horváth József, a pilóta látja, hogy a horizonton feltűnik a siófoki Európa szálló sziluettje. A magassági kormányon valami szokatlan nehézséget észlel, nem tudja még, hogy az L-410AF fix első futóműve a vízbe ért. A fedélzeten teljes a csend, senki nem sejt semmit. A nehezülés rohamosan erősödik, képtelen neki ellentartani, már állva, teljes erejéből húzza a kormányt amikor látja, hogy a horizont megindul felfelé aztán már csak a vízfelület látható és minden elsötétül, elcsendesedik.

A fürdőzők látják amint egy sárgás színű gép mintha a vízre készülne leszállni, lassan, fokozatosan ereszkedik. Az első futóműve fokozatosan a vízbe ér, majd elmerül benne. Ekkor a plexi orr a vízbe fúródik és a gép kereszttengelyén átfordulva hatalmas robajjal a hátára érkezik. Ifjabb Érdi József (1958) a Magyar Posztógyár üdülőjében (Balatonszabadi-Sóstó, Latinka S. utca 136) reggelizett, amikor egy nagy erejű robbanást halott. Rögtön kiszaladt a partra, az ott összesereglettek közölték vele, hogy egy repülő zuhant a Balatonba. Látta, hogy a parttól mintegy 1500 méterre valami lassan süllyed, nem késlekedett, édesapja segítségével beindította a motorcsónakot és rögtön elindult.

 

A gép törzse a Balatonba csapódás következtében megnyílt, a pilóta, a rádiós és a fényképész ezen a nyíláson keresztül esett, jutott ki a gépből (egyikkőjüknek sem volt bekapcsolva a biztonsági öve). Elsőként a pilóta bukkant a felszínre, aki a hátán lebegő és lassan süllyedő repülő farkára állt, majd felbukkan a rádiós is. A légifényképész bal lábfeje beakad a roncsba, de szerencséjére sikerül kiszabadulnia, ő érkezik a felszínre utolsónak. Először ők is a gépen, annak törzsére állva keresnek menedéket. Mikor az intenzívebben süllyedni kezd Horváth Kálmán törött kézzel a vízen hanyatt fekve evickélve követi Németh Tibor példáját, aki ezalatt a nem messze lebegő navigátori üléshez úszott és abba kapaszkodik. Közben szólongatják negyedik társukat.

„Pista hol vagy?”

Tanakodnak, hogy a partra kellene úszniuk, de sebesüléseik miatt ez nem tűnik reális lehetőségnek, aztán megkönnyebbülten veszik észre a közeledő motorcsónakot. Ifj. Érdi József elsőként Horváth Józseft akarja a motorcsónakba segíteni, akinek már nyakáig ér a víz, de még mindig a gép farkán áll. Horváth Józsefnek nagy fájdalmai miatt nem sikerül a csónakba szállnia ezért ifj. Érdi József a többieket veszi fel előbb a csónakjába, majd a közben a helyszínre érkezett kajakos segítségével végül Horváth József is a motorcsónakba kerül.
Úton a part felé találkoznak egy másik motorcsónakkal, ami szintén a bajbajutottak segítségére indult, ennek utasai a gépet már nem láthatták, addigra az teljesen elmerült. Összegyűjtötték a vízen úszó tárgyakat és átadták a hamarosan megérkező vizirendészetnek.
A partot érve hamarosan megérkezett a közben már kihívott mentőautó, ami a Siófoki kórházba szállította hármójukat. Elsősegélyben részesítés után külön kórteremben kerültek elhelyezésre, feltehetőleg, hogy kihallgatásukig ne beszéljenek egymással.

lun_1121_t.jpgKözben a Nagykanizsa térségéből hazafelé tartó másik légifényképező repülőgépet (AN-2, HA-YHA) Budaörs a helyszín fölé vezényli, mire odaértek már csak csónakokat láttak a vízen, bekapcsolódva a külső rádiózásba hallották, hogy mentőhelikopter és más gépek érkezése is várható. Ezért céltalannak tartották az ott maradást. Szinte azonnal odaérkezik Balatonkilitiről a rendőrség egy gépe is (valószínűleg egy MORAVA), ez navigálja a vízirendőröket a helyszínre.

A katonaság és az MHSZ könnyűbúvárjai szombat délután kezdik meg a kutatást, másnap délután emelik ki a roncsot a MAHART két, egyenként 7 tonna teherbírású úszódaruja segítségével. A roncsot honvédségi pontonokra helyezik, majd azt a siófoki kikötő sólyaterére úsztatják, ott kerül sor annak műszaki átvizsgálására. A roncs innen a Budaörsi repülőtérre került. Később részletes vizsgálatok egész sorát folytatták le, de nem sikerült olyan meghibásodásra, körülményre akadni, mely a repülő lezuhanásában szerepet játszhatott volna.
A gépen található Wild RC-8 típusú légifelvételező kamera és annak objektívje tönkrement, a szintén a gépen lévő RC-10 kamera megrongálódott ugyan, de javítható állapotban maradt. Ennek objektívje is tönkrement, de megtekinthető a Budapest, Bosnyák téri térképész székház aulájában lévő szakmatörténeti kiállítás részeként.

A roncsmező feltárása folytatódott, de csak napokkal később, kedden lelték meg Lánczi Istvánnak, a leszakadt plexi kúpba szorult holttestét.

Hogy történhetett ez?

A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Légügyi Főosztálya (KPM LÜF) által lefolytatott vizsgálat alapján feltételezhető, hogy a tervezett 300 méteres magasságnál a valóságban jóval alacsonyabban álltak át a közel vízszintes repülésre. Nyílt vízfelület felé siklás közben, mikor kevés a viszonyítási pont a vízfelület távolságának becslése rendkívül nehéz feladat, különösen nappal szemben, párás időben. A repülőgép nem volt felszerelve rádiós magasságmérővel, ami pontos magassági adatot szolgáltathatott volna, csak barometrikus magasságmérők (három is) voltak a fedélzeten. Korábban már volt rá példa, hogy a Balaton felett repülve a barometrikusan mért 200 méteres repülési magasság rádiós magasságmérővel ellenőrizve csak 25 méternek bizonyult.

Ugyanakkor Gálik Lóránt a MALÉV navigációs szakfelügyelője pontosan két héttel a balesett előtt szemtanúja volt, hogy az L-410-es, melynek repülőgép-vezetője ez alkalommal is Horváth volt, 20 méteres magasságban repült át a balatonlellei strand felett.

 

Feltételezhető az is, hogy a gép még ekkor sem hagyta abba süllyedését, hanem tovább ereszkedett, bár igen kis függőleges sebességgel, így az első futómű olyan finoman merülhetett a vízbe, hogy az a külső szemlélők számára vízre szállási kísérletnek is tűnhetett.

Ami érthetetlen, hogy a túlélők egybehangzó állítása szerint a gép belső rádióján a vízbecsapódást megelőző másodpercekben még a navigátor sem figyelmeztetett a várható becsapódásra, pedig neki minden bizonnyal látnia kellett a vészesen közeledő vízfelszínt. A fedélzeten néma csend honolt.

Az L-410 AF leszálláshoz készülődik. Forrás: viztorony.hu
Még a csehszlovák OK-146 lajstromjellel. Forrás: viztorony.hu
Bene András, .. .., Lánczi István, .. .., .. .., Kunovice, Csehszlovákia. Forrás: viztorony.hu
Az ideiglenes OK-146 lajstromjellel, Kunovicében. Forrás: viztorony.hu
Forrás: viztorony.hu
Forrás: viztorony.hu
Let L 410 AF aerofoto. Forrás: viztorony.hu
Forrás: viztorony.hu
Budaörsi repülőtéren. Balról: Halmavánszky Gyula, .. .., Vidács Ferenc, Kilián István, Erdős Mihály, Lánczi István. Forrás: viztorony.hu
Az aerofoto típus védjegye, a plexi orrkúp. Forrás: viztorony.hu
Lánczi István navigátor az L-410 orrkúpjában. Forrás: viztorony.hu
Lánczi István navigátor az L-410 orrkúpjában. Forrás: viztorony.hu
Lánczi István navigátor az L-410 orrkúpjában. Forrás: viztorony.hu
Végleges, magyar lajstromjellel. Forrás: viztorony.hu
Az aerofoto változatnál az első futóművet nem lehetett behúzni. Forrás: viztorony.hu
Forrás: avia-info.hu
Itt már a Repülőgépes Szolgálat felfestésével. Budaörs, 1976. Fotó: RobertS
Budaörs, 1976. Fotó: RobertS
✋, Budaörs, 1976. Fotó: RobertS
Forrás: www.l410.cz
Még a csehszlovák OK-146 lajstromjellel. Forrás: https://www.orlita.net/xl410/
Lánczi István és Koháry István. Forrás: Emlékkönyv a FÖMI 30 évéről.
Forrás: www.idnes.cz
Forrás: Temesvári Veronika - Légifényképező repülés tervezése ...
Forrás: avia-info.hu
Helyszínrajz. Forrás: KPM LÜF - Rendkívüli repülő esemény kivizsgálási jegyzőkönyv - 81/1977, viztorony.hu
01
A roncs kiemelése, Balaton, 1977-08-07 du. Forrás: KPM LÜF - Rendkívüli repülő esemény kivizsgálási jegyzőkönyv - 81/1977
02
A roncs kiemelése, Balaton, 1977-08-07 du. Forrás: KPM LÜF - Rendkívüli repülő esemény kivizsgálási jegyzőkönyv - 81/1977
03
A roncs kiemelése, Balaton, 1977-08-07 du. Forrás: KPM LÜF - Rendkívüli repülő esemény kivizsgálási jegyzőkönyv - 81/1977
04
A roncs kiemelése, Balaton, 1977-08-07 du. Forrás: KPM LÜF - Rendkívüli repülő esemény kivizsgálási jegyzőkönyv - 81/1977
A roncs kiemelése, Siófok, 1977-08-07 du. Forrás: viztorony.hu
A roncs kiemelése, Siófok, 1977-08-07 du. Forrás: viztorony.hu
A roncs kiemelése, Siófok, 1977-08-07 du. Forrás: viztorony.hu
05
Jobb oldali, vészkijárati ajtó. Siófok, 1977-08-07 du. Forrás: KPM LÜF - Rendkívüli repülő esemény kivizsgálási jegyzőkönyv - 81/1977
06
Navigátor ülés, Siófok, 1977-08-07 du. Forrás: KPM LÜF - Rendkívüli repülő esemény kivizsgálási jegyzőkönyv - 81/1977
07
Műszerfal egy része, Siófok, 1977-08-07 du. Forrás: KPM LÜF - Rendkívüli repülő esemény kivizsgálási jegyzőkönyv - 81/1977
08
Műszerfal egy része, Siófok, 1977-08-07 du. Forrás: KPM LÜF - Rendkívüli repülő esemény kivizsgálási jegyzőkönyv - 81/1977
09
Műszerfal egy része, Siófok, 1977-08-07 du. Forrás: KPM LÜF - Rendkívüli repülő esemény kivizsgálási jegyzőkönyv - 81/1977

 

 

Forrás: KPM LÜF - Rendkívüli repülő esemény kivizsgálási jegyzőkönyv - 81/1977

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://fentrol.blog.hu/api/trackback/id/tr587971147

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása