A fentrol.hu hivatalos blogja.

Erődítmények a magasból

2023/05/12. - írta: KrisztianTakacs

A fentrol.hu archív légifelvételeiből készült újabb válogatás hazánk egy-egy évszázadokat átvészelt erődítményének, legendás történetű várának madártávlati képét mutatja be. A fekete-fehér, színes és infraszínes légifotókon a „királynék jegyruhája” mellett megcsodálhatjuk azt az erődítményt is, ahol hét tündérszép leánynak tartottak lakodalmat, valamint a híres várat, amelynek köveit hollók rakták.

A Lechner Tudásközpont Digitális Légifelvétel Archívuma több mint 200 ezer fekete-fehér, színes és infraszínes légifelvétel böngészését és letöltését teszi lehetővé bárki számára a fentrol.hu oldalon keresztül. A regisztrált felhasználók most június végéig egy pontgyűjtő játékban is részt vehetnek, ahol a légifotók georeferálásával egy saját, általuk választott nyomtatott példányt is nyerhetnek. A fentrol.hu képeiből készült válogatás ezúttal hazánk kalandos történetű középkori várait, romjaiban is impozáns erődítményeit mutatja be a magasból.

01c-miskolc-diosgyori-var.jpg

A diósgyőri vár 1973-ban és 1990-ben

Miskolc belvárosától nyugatra, a Szinva-patak völgyéből kiemelkedő mészkősziklán áll egyik híres középkori várunk, a diósgyőri vár. Anonymus krónikái szerint a környéket már a honfoglalás idején földsánccal szegélyezett földvár védte, amely a tatárjárás során pusztulhatott el 1241 körül. A területen később ovális falgyűrűvel, kerek öregtoronnyal és saroktoronnyal megerősített kővár épült, amelynek bejáratához a vizesárkon átívelő kőpilléres fahíd vezetett. 1364-ben már Nagy Lajos gótikus várkastélya pompázott itt, a Bükk vadban bővelkedő rengetegei mellett. Négy saroktornyát emeletes lakosztályok kötötték össze, a vendégeket fényűző, tágas lovagteremben fogadta az uralkodó. A belső várfalakat meleg vizű források által táplált vizesárok vette körbe, a külső körítőfalat kettős tornyokkal erősítették meg. A Lovagkirály halála után a diósgyőri vár a magyar királynék vidéki rezidenciájául szolgált. Hat uralkodói hitves birtokolta a „királynék jegyruhájaként” emlegetett várat, köztük Mátyás király felesége, Aragóniai Beatrix is. Az ő idejükben a vár további reneszánsz részletekkel gazdagodott. A kastély fénykora azonban 1526-os mohácsi csatavesztést követően leáldozott. Az utolsó nagy átépítést, a várpalota erőddé alakítását 1540-ben Balassa Zsigmond rendelte el, így lettek a karcsú tornyokból zömök bástyák. 1673-ban tűz pusztított a falak között, csaknem lakhatatlanná téve a várat. Az életveszélyesen romos részek helyreállítása 1953-ban kezdődött, a diósgyőri vár egy évtizedig tartó régészeti feltárását az 1960-as évek elején kezdték meg, amelynek során rom állapotban konzerválták az építményt. 2014-re megtörtént a vár rekonstrukciója, napjainkban pedig a két szint magasságig újjáépített vár három megújult, korhű bútorokkal berendezett palotaszárnyában lovagterem, várkápolna és a királynék lakóterme tekinthető meg.

02-nogradi_var-1989.jpg

A nógrádi vár 1989-ben

Nógrád névadó vára hazánk legrégebbi szabálytalan alaprajzú, belső tornyos kővára. A 15. század második felében Báthory Miklós váci püspök jóvoltából épült fel a mély szárazárokkal elkerített belsővár. Ekkor készült el a három emelet magas öregtorony is. A korabeli feljegyzések szerint a magas lakótorony mellett reneszánsz díszítéssel és minden kényelemmel ellátott palotaszárny húzódott. Az egykori pompás várnak azonban ma már csak nyomait látni a 60 méter magas nógrádi fennsík tetején: 1685-ben egy villámcsapás következtében felrobbant az öregtoronyban tárolt puskapor és megsemmisítette a belsővárat, napjainkra csupán az egykori épületek maradványai és a torony csonkja maradt fenn.

03-cseszneki-var-1983.jpg

A cseszneki vár 1983-ban

Szintén romként őrzi a régi idők emlékét a Bakony hegységben a cseszneki vár. Az erődítményt a tatárjárás után, a 13. században emelték a sziklaszirtre. Története során többször cserélt gazdát: birtokolta a Csák nemzetség, Anjou Károly, és a Garai főnemesi család is. Barokk kastéllyá végül az Esterházy grófok alakították át a török hódoltság utáni időkben. A várat az 1800-as évek első felében földrengés, majd villámcsapás okozta tűzvész tette lakhatatlanná. A romantikus hangulatú középkori várrom volt az egyik külső forgatási helyszíne 1947-ben Radványi Géza Valahol Európában című filmjének, amelynek sikere nyomán egyre népszerűbb kirándulóhellyé vált.

04-holloko-vara-1987.jpg

Hollókő vára 1987-ben

Aki pedig Hollókő felé jár, mindenképp keresse fel a világörökségi falu 13. századi várát, amely az Ófalu fölé tornyosuló csaknem 400 méter magas sziklaszirtről vigyázza a tájat. Hollókő vára az évszázadok során többször gazdát cserélt, Csák Máté, Károly Róbert, Széchenyi Tamás, és a husziták vezére, Giskra is birtokolta. Keletkezéséről és a falu nevének eredetéről legenda mesél: Kacsics András, a környékbeli Pusztavár ura elrabolt és újonnan épülő várában fogságba ejtett egy szép lányt. A lány dajkája azonban boszorkány volt, aki az ördöggel szövetkezve rávette annak fiait, hogy éjjelente holló alakját öltve lebontsák az épülő vár falait és kiszabadítsák a lányt. A köveket a hollók egy közeli dombra hordták, így épült fel Hollókő vára. Egy másik legenda Csák Máté tetemes kincséről mesél, amelyet az egykori kiskirály az erődítmény kútjába rejthetett el. A szatmári békekötés után, 1711-ben lerombolt vár 1996 óta részlegesen helyreállítva látogatható. Falai között a vár első urát és családját bemutató panoptikum, a 11-16. századi fegyverterem és a várkápolna tekinthető meg.

05-boldogko-vara-1977.jpg

Boldogkő vára 1977-ben

A Boldogkőváralja fölé magasodó andezittufa hegyen álló vár építéséhez szintén legenda fűződik. A történet szerint IV. Béla a muhi csatavesztés után a tatárok elől a közeli Aszaló községbe menekült. Itt a szőlődombon álló aszalókunyhóban lelt menedéket Bodónál, a királyi aszalómesternél. A furfangos öreg a királyt és kíséretét jobbágyruhába öltöztette, és a kunyhó alatti pinceüregbe rejtette el az arra járó ellenség elől. Mikor a tatárok kivonultak az országból, a rá következő évben Bodó hét szekeret megrakott aszalt gyümölccsel, és hét lányával együtt Budára küldte őket a királyi udvarba. A királyt nem csak a figyelmes ajándék hatotta meg, de a hét leány tündéri szépsége is. Hálából Bodónak adományozta Aszaló és Bodolló községeket, azzal a kikötéssel, hogy öt éven belül erős várat kell emelnie a birtokán. Az öreg ezzel bajba került, nem tudta, hogyan teljesíthetné a király kívánságát, lányai azonban megfogadták, hogy csak ahhoz mennek férjhez, aki egy évig építi nekik a várat. Akadt is hamar főúri kérő mindegyik lány kezére, így végül hét év múlva elkészült a pompás vár, ahol mindnek egyszerre tartották a menyegzőt, a lakodalmon pedig a király is jelen volt. A hét boldog menyasszony után kapta a vár a Boldogkő nevet.

06c-sumegi-var.jpg

A sümegi vár 1975-ben és 1988-ban

A sümegi vár három nagyobb egységből, a külső, a belső és a fellegvárból áll. Legrégebbi része, a fellegvár öregtornyának alsó szintje az 1260-as években épült. A 14. században került sor a vár szerkezeti megerősítésére, a fellegvár falainak és az öregtorony felső szintjének megépítésére. Nagyobb bővítéseket a 15. század folyamán végeztek, előbb a kis vár előtti nagyobb fennsíkot vették körül magas várfallal, kialakítva egy nagy udvart, majd megépítették a belső kaputornyot, a déli sziklákon pedig elkészült a palota. A külső kaputorony és a pártázatos, lőréses várfal építése későbbre tehető. Mikor 1552-ben, Veszprém török kézre kerülésé után a püspökség a sümegi várba menekült, újabb nagyszabású építkezések következtek. Először a vár északi sarkán építettek egy kétszintes, ötszög alaprajzú bástyát, majd átépítették a palotaszárnyat. A sümegi vár püspöki székhellyé avatása Széchenyi György püspök nevéhez fűződik, ő kezdeményezte a palotaszárny barokk stílusú átalakítását is. Utódja, Sennyei István püspök megerősíttette a külső kaputornyot, mellé magas bástyát építtetett. A vár a Rákóczi szabadságharc után indult hanyatlásnak: 1713-ban felgyújtották, erősségeit lerombolták. Napjainkban a karbantartott műemlék épület kiállításokkal és műsorokkal várja a kirándulókat.

07-magyaregregy-var-1985.jpg

A magyaregregyi Márévár 1985-ben

Magyaregregy közelében, a Mecsek északi rengetegének egy 340 méter magas hegycsúcsán áll Máré vára. Egy 1316-ban kelt oklevél említi először ,,Castrum Mare” néven, a hozzá kapcsolódó népi monda névadójáról, Máré vitézről, annak hűtlen szép feleségéről és egy elátkozott lánygyermekről szól. Feltehetően a tatárjárás után épülhetett, majd a 16. században pusztulhatott el egy tűzvészben. Évszázados története során többször cserélt gazdát, utolsó ostroma 1956-ban történt, mikor a szovjetek tankkal lőtték a várrom falai között rejtőző forradalmárokat. A helyreállított, műemléki védelem alatt álló Máré-várban ma vártörténeti kiállítás tekinthető meg.

08-balatonszentgyorgy-csillagvar-1985.jpg

A balatonszentgyörgyi Csillagvár 1985-ben

Balatonszentgyörgyön található egy hazánkban egyedülálló, négyágú csillag alaprajzú épület, amelyet erődítményszerű megjelenése miatt sokáig a török támadások ellen emelt végvárnak hittek. Valójában azonban a Festetics család vadászházaként épült a 19. században, és csak a 20. század közepén kapta a Csillagvár nevet. A középkori várra emlékeztető épülettel kapcsolatban a több mint 30 méter mélységű kútja ragadta meg leginkább a helybéliek képzeletét: nem csak a mélyébe veszett szerelmesekről szőttek legendákat, de úgy tartották, a kútból nyíló titkos alagútrendszer valaha betyárok rejtekhelye lehetett. A napjainkra helyreállított egykori vadászházban a végvári vitézek életét bemutató múzeumot rendeztek be.

Tábi Emőke
1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://fentrol.blog.hu/api/trackback/id/tr518122248

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Chubbie 2023.05.22. 16:11:11

Szívemnek kedves válogatás....néhány erődítményt még szívesen nézegetnék benne, bár az is igaz, hogy kedvcsinálónak tökéletes, és így marad a lelekes olvasónak is felfedezni vágyott várrom - pl. a szigetvári, ahol nyonomkövethetjük a belső vár ásatásait a '64-es képeken, a már elrendezett terepet a Zrínyi-szoborrral 67-68-ból, és 10 évvel még későbbről, már Tinódi szobrával a bejáratnál, és a Mig-21-essel a délkeleti bástya terében...vagy pl. kis kakukktojásként a filmdíszlet Egri várat a Pilisben és az eredetijét a forgatás idejéből, a már a vasúttal levágott bástyával, összehasonlítva a rendszerváltáskori állapotával. Tovább lehet böngészni a felvételeket a Boldogkő várának aljától észak felé a Hernád völgyére néző mostanában kiemelt helyreállítási figyelmet kapó sasfészkek (Füzér, Regéc) felé, ha romantikus várromokkal alaprajzszerű ismerkedésre vágyunk. Érdemes hozzá olvasgatni Kiss Gábor: Várak, várkastélyok és várhelyek Magyarországon című, 84-ben kiadott örökbecsűt, amiben a poszthoz hasonló, alapos vártörténetek mellett (légifotó-)korabeli szintbeli képek segítenek eligazodni.
süti beállítások módosítása