A fentrol.hu oldalon elérhető Digitális Légifelvétel Archívum képeiből készült újabb válogatás a téli sportok egy-egy népszerű magyarországi helyszínét mutatja be. A színes, infraszínes vagy fekete-fehér légifelvételeken Dobogókő, a Nagyvillám, valamint a Mátra és a Bükk síterepeinek környéke látható a magasból.
Hazánkban az 1890-es évek elejétől kezdett elterjedt téli szabadidős tevékenységgé válni a síelés. 1896-ban Chernel István „A lábszánkózás kézikönyve” címmel megjelentette az első magyar sí szakkönyvet, az év januárjában pedig az első magyar síversenyre is sor került. A két világháború után is folytatódott a hazai sísport fejlődése, hazánk mindegyik középhegységében alakítottak ki sípályákat, sísáncok, sífelvonók épültek. A hetvenes években még 42 különböző síterepet tartottak számon, azonban többségük az 1980-as évek végétől lassan feledésbe merült. A fentrol.hu oldalon elérhető Digitális Légifelvétel Archívum képeiből készült válogatás a hazai télisportok történetének ma is népszerű helyszíneit mutatja be madártávlatból.
A dobogókői sípálya környéke 1985 októberében
Hazánk első kiépített sípályáját a Visegrádi-hegység legmagasabb pontján, Dobogókőn avatták 1923 telén. A lassan 100 évet megért, ma is népszerű sípálya szomszédságában áll a Makovecz Imre tervei alapján épült Zsindelyes Vendéglő, amely az 1980-as évek legelején még Sí-Büfé néven nyitott meg.
Balra a dobogókői sípálya bejárata, mellette a Makovecz Imre által tervezett Sí-Büfé 1988. márciusában – a vendéglő parkolóját megtöltő autók alapján akkoriban is sok látogatót vonzott a népszerű síelőhely
A visegrádi Nagyvillámon található hazánk egyik legszebb fekvésű síterepe, ahonnan csodás panoráma nyílik a Fellegvárra és a Dunakanyarra. A Nagyvillám az 1980-as évek közepétől indult fejlesztéseknek köszönhetően új pályákkal gazdagodott, és új felvonók is épültek a hegy északi oldalán. A legelső felvonót még a hegy déli oldalán helyezték el, ahol napjainkban bobpálya várja a téli sportok kedvelőit.
A visegrádi Nagyvillám 1989 márciusában
Magyarország legmagasabb pontjáról, a 1014 méteres Kékestetőről indul hazánk második leghosszabb sípályája. Az 1800 méter hosszú déli sípálya Mátraházán, a Veronika-rétnél ér véget, ahonnan a pálya üzemelése alatt síbuszok szállították vissza a síelőket a hegytetőre. A kékesi pályák az 1930-as évek közepétől már nemzetközi versenyek helyszínéül is szolgáltak, az 50-es években pedig a Kékes északi lejtőjénél felépült az első mátrai sífelvonó.
A kékestetői északi és déli sípályák kiindulópontja 1989 márciusában
A kékestetői déli sípálya vége Mátraházán 1989 márciusában
Sátoraljaújhelyen a síelés az 1950-es évek elején dr. Boda Pál gyermekorvos kezdeményezésére vált elterjedt időtöltéssé. Ekkoriban a Magas-hegyen még csupán egy erdőirtással kialakított, kezdetleges sípálya várta a sport iránt érdeklődőket. Az elszánt síelni vágyók előtt kezdetben egy mintegy 40 perces gyalogtúra várt, ha fel akartak jutni a csúcsra. Boda doktor az 1959-ben Galyatetőn megrendezett országos síversenyek ismerkedett meg Homonnai Nándor testnevelő tanárral, aki szintén nagy szerepet játszott a sport népszerűsítésében és a sátoraljaújhelyi síparadicsom megteremtésében. Az 1960-as évekre a közösségi munkának köszönhetően kiépült a Magas-hegyi sípálya: három lesikló pálya, egy 5 kilométeres sífutó pálya, ródlipálya és két sífelvonó épült. Napjainkban itt működik hazánk leghosszabb libegője és bobpályája.
Sátoraljaújhely síelőhelye, a Magas-hegy 1965 áprilisában
A Bükki Nemzeti Park területén fekvő Bánkúton az 1931 Pünkösd vasárnapján átadott első bánkúti turistamenedékház megépítésével indultak meg a téli sportok és a turistaforgalom. A kiváló hóviszonyoknak köszönhetően a síparadicsom folyamatosan fejlődött, új pályákat és sífelvonókat is létesítettek. Ma hat különböző nehézségű lesiklópálya, két tanulópálya, és egy szánkópálya gondoskodik a téli kikapcsolódásról.
Havas foltok a Bánkút melletti Bálvány-hegyen 1990 márciusában
A Normafát az 1800-as évek végén fedezték fel a sísport iránt érdeklődők. Az 1920-as években már versenyeket, bajnokságokat rendeztek, 1924-ben pedig az Anna-rét közelében avatták fel az első síugró sáncot az országban. A hely a két világháború között élte aranykorát: a hegyoldalon sífelvonók működtek, vendéglők és síházak épültek, és a kivilágított sípályák mellett egy szánkópályát is kialakítottak.
A fővárosi sísport bölcsője, a Normafa 1988 februárjában
Forrás:
Magyarországi sípályák történelme és fejlődési szakaszai
Időutazás: a mátrai síelés története
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.